A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően már kisebb mértékben csökken a kora esti időszakok terhelése, amikor egy órával később kapcsoljuk fel a villanyt. A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik.
Ugyanakkor érdemes tudni, hogy nemrégiben az Európai Parlament megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A strasbourgi plenáris ülésen 410:192 arányban megszavazott határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében.
A képviselők emellett egymás közötti egyeztetésre kérik a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Mint írták, a bizottság az irányelv hatályba lépésének legfeljebb egyéves halasztását javasolhatja, ha úgy látja, hogy a tagállami tervek jelentős és folyamatos fennakadást okoznának a belső piac működésében.
Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint idén állították volna át utoljára az órákat az EU-ban, de ez egyes tagországok fenntartásai miatt már biztosan nem tartható, így az új céldátum 2021.